Adventi angyalok A latin eredet� sz� (adventus) meg�rkez�st jelent. A J�zus sz�let�s�re val� v�rakoz�s, a felk�sz�l�s, a rem�nyked�s id�szaka. Andr�s napj�hoz legk�zelebb es� vas�rnap �s december 25-e k�z�tti n�gy hetes "szent id�" a kar�csonyra val� lelki felk�sz�l�s ideje. Advent els� vas�rnapja legkor�bban november 27-�n, legk�s�bb december 3-�n lehet. A r�gi id�kben �jf�lkor harangsz� hirdette advent, valamint az egyh�zi �v kezdet�t. Eredete az 5-6. sz�zadra ny�lik vissza, ebben az id�ben az emberek szigor� b�jt�t tartottak. Napfelkelte el�tt hajnali mis�ket tartottak, amelyeket "angyali mis�nek", "aranyos mis�nek" is neveztek. 1611-ben a nagyszombati zsinat advent els� vas�rnapj�t�l v�zkeresztig megtiltotta az esk�v�ket, zajos mulats�gokat. Egyes elm�letek szerint Advent n�gy hete a Krisztus elj�vetele el�tti n�gyezer �ves s�t�ts�get szimboliz�lja. Ennek az elm�letnek nincs igazol�sa a liturgi�ban. Az adventi koszor� hagyom�ny�nak els� nyomait a n�prajzkutat�k �szakon, a Keleti-tenger partvid�k�n �s szigetvil�g�ban tal�lt�k meg. F�zfavessz�b�l koszor�t fontak �s �r�kz�ldet csavartak k�r�. Ez a szok�s k�s�bb Eur�pa m�s vid�kein is meghonosodott. A val�di adventi koszor� k�sz�t�se a 19. sz�zadban j�tt divatba. Egy hamburgi lelk�sz otthon�ba egy hatalmas feny�koszor�t er�s�tett a mennyezetre, melyen 24 gyertya volt, minden adventi napra egy-egy. K�s�bb az egyszer�s�g kedv��rt csak n�gy gyerty�t helyeztek el a koszor�n. Minden adventi vas�rnapon eggyel t�bb gyerty�t gy�jtottak meg. A gyerty�kat v�r�s �s aranyszalagokkal d�sz�tett�k, az �let �s f�ny jelk�p�vel. Az advent az �nnepekre val� r�hangol�d�s, a k�sz�l�d�s ideje. Az id� m�l�s�t leg�rz�kletesebben napt�rral m�rhetj�k. Ez�rt k�sz�tenek - f�leg gyerekeknek - adventi napt�rt. A napt�r a k�sz�l�d�s, v�rakoz�s idej�n minden nap egy apr� aj�nd�kkal, �dess�ggel lepi meg a gyerekeket. Advent angyalai Az els� vas�rnap angyala N�gy h�ttel kar�csony el�tt valami nagyon fontos dolog t�rt�nik: egy angyal k�k k�penybe �lt�zve lesz�ll az �gb�l, hogy k�zelebb h�z�djon az emberekhez. A legt�bb ember ezt �szre sem veszi, mert t�ls�gosan el van foglalva m�ssal. De azok, akik j�l figyelnek, meghallj�k a hangj�t. Ma van az els� napja, hogy az angyal el�sz�r sz�l, s keresni kezdik azokat, akik meg tudj�k �s meg akarj�k hallgatni �t. A m�sodik vas�rnap angyala A m�sodik adventi vas�rnapon piros pal�stba �lt�z�tt angyal sz�ll le a mennyekb�l, kez�ben egy nagy serleget hoz. Az angyal szeretn� megt�lteni az aranyserleg�t, hogy tele vigye vissza a mennybe. De mit tegyen a serlegbe? J�t�kot? Aj�nd�kot? T�r�keny, finom sz�v�s� ez a serleg, a Nap sugaraib�l k�sz�lt. Nem tehet bele kem�ny, neh�z dolgokat. Az angyal �szrev�tlen v�gigmegy a vil�g �sszes h�z�n �s lak�s�n, mert valamit keres. Tiszta szeretetet minden ember sz�v�ben. Ezt a szeretetet teszi a serleg�be, s viszi majd vissza a mennybe. Mindazok, akik a mennyben �lnek, fogj�k ezt a szeretetet, s f�nyt k�sz�tenek bel�le a csillagoknak. Ez�rt olyan j� feln�zni a hunyorg�, ragyog� csillagokra. A harmadik vas�rnap angyala Advent harmadik vas�rnapj�n egy feh�r ragyog� angyal j�n le a f�ldre. Jobb kez�ben egy f�nysugarat tart, amelynek csod�latos ereje van. Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakik a sz�v�ben, s meg�rinti f�nysugar�val. Azut�n a f�ny ragyogni kezd az emberek szem�ben, s el�r a kez�kh�z, l�bukhoz �s eg�sz test�kh�z. �gy m�g az, aki a legszeg�nyebb, legszerencs�tlenebb az emberek k�z�tt, az is �talakul, s megsz�llja a b�ke, a tiszta szeretet �s a boldogs�g �rz�se. A negyedik vas�rnap angyala A kar�csony el�tti utols� vas�rnap egy nagy, lila lepelbe �lt�z�tt angyal jelenik meg a mennybolton, �s j�rja be az eg�sz F�ldet. Kez�ben lantot tart, �s azt pengeti. K�zben sz�pen �nekel hozz�. Ahhoz, hogy meghallhassuk, j�l kell figyeln�nk, s sz�v�nknek tiszt�nak kell lennie. A b�ke dal�t �nekli. Sok kis angyal k�s�ri, s egy�tt �nekelnek. Dalukt�l valamennyi mag, amely a f�ldben szunnyad, fel�bred, �gy lesz majd �j �let tavasszal a F�ld�n.